FAQ

Az alábbi ismertető olyanoknak szól, akik most ismerkednek a technológiánkkal, így nem a tudományosság teljes igényével fogalmazódtak meg, attól sokkal közvetlenebb, közérthetőbb stílusban.  

Áttekintés
Képzeld el, hogy egy vékony injekciós tűbe belehúzol tizenhat, hajszálnál is vékonyabb vezetéket, majd a tű hegyénél egy sorba rakod a végeiket. Ezt ültetik bele egy kísérleti állat - vagy a későbbiekben akár ember - agyába. Így kb. 2 milliméter hosszúságban, 16 helyen tudod megmérni szinte egyesével a sejtek elektromos aktivitását. Ilyen módszerrel például meg lehet határozni az epilepszia pontos forrását és a megfelelő helyen valósulhat meg az operáció a gyógyulás érdekében. 

Egy másik elektródfajánál pedig a vezetékek mellé apró csöveket is vezethetünk, amin keresztül gyógyszert lehet fecskendezni a megfelelő helyre. 

Olyan elektród is létezik, aminél már injekcióstű sincs, csak az elvezetések egymás után ragasztva. Ez még kevesebb helyet szorít ki az agyból, ezáltal kisebb sérülést okozva. 

Acélcsöves elektród kapillárissal:
Ennek az elektródnak a merevségét acélcső adja, így közvetlenül alkalmas az agyhártya átszúrására. A platina-iridium vezetékek mellett pedig üvegszálból készült hajszálvékony (kapilláris) csöveken keresztül lehet bejuttatni folyadékot, például gyógyszert, vagy egyéb olyan anyagot, ami hatással van közvetlenül az agysejtekre. Ilyen lehet például az adrenalin, vagy akár a THC, amely köztudottan hallucinogén anyag, kábítószer. Így ezek közvetlen hatását lehet vizsgálni a mért területen.

Polyimidcsöves mélyelektród:
A kúpos mélyelektróddal ellentétben ez egy egyszerűbb változat, de ugyanúgy hosszútávú beültetésre alkalmas. Az elektród testét itt polyimid cső alkotja, ami akár 40 centi hosszú is lehet, így az agy mélyebb területeit lehet vele vizsgálni, de egy merev megvezetőt kell alkalmazni a vizsgálandó célterület eléréséhez.

Kúpos tőrelektródok:
A standard elektródokkal ellentétben itt a hegyénél már nincs acéltű, vagy polyimidcső, hanem a ragasztóanyag van kúposra csiszolva, hogy sokkal kisebb helyet foglaljon el a vizsgálandó területnél. 

Averkin elektród:
Itt az a speciális igény került középpontba, hogy a méret legyen még kisebb. Így a kúpos elektród készítésének módszerével állt össze a típus, csak még kisebb méretben, 150 mikronos külső átmérővel, ami majdhogynem a hajszál vékonyságával vetekszik. Ebbe kell elképzelni a 8-16 pici kis elektródpontot, tehát itt már szinte sejtenként lehet vizsgálni az agyterületet. A mérete miatt viszont szükség volt olyan anyagok alkalmazására is, ami lehetővé teszi az elektród kezelését, mozgatását is. Emiatt került rá több "vastagítás" is, egy poliyimid cső, egy acélcső, illetve egy polyetilén cső, majd pedig az egész elektród mozgatását egy úgynevezet Averkin drájverrel lehet megoldani.

Speciális fejlesztések:
Annak idején, 1994-ben jött egy felkérés, hogy olyan agyba ültethető elektródra lenne szükség, amivel műtét közben tudják nyomon követni az agysejtek reakcióit. Az elektród elkészült, beültették a páciens agyába, sor került a műtétre is, és amikor jött az epilepsziás roham, az elektród segítségével a pontos helyet, gócpontot meg lehetett határozni. Így hát a műtétet végző orvos megszólalt: "a 4-ös és 5-ös pont között műtünk!" 
A műtét sikerült, beteg meggyógyult!

Ezek után már jöttek a további felkérések, hogy például olyan elktródra van szükség, mint ami már létezik, csak egyéb extra igények vannak hozzá. A gyártási módszerek kidolgozásra kerültek, és lassacskán elkészültek az extra igényeket is kielégítő típusok. Ilyenek például a száloptikás, a kapillárissal kiegészített vagy a jelenleg még fejlesztés alatt álló úgynevezett toroid elektród, ami a testben futó egyik idegköteget veszi körbe.

A gyártás különlegessége - ahogy minden egyes elektród -, kézzel készül mikroszkóp alatt, egyedileg. Emiatt nem okoz gondot egy-egy speciális igény alkalmi megváltoztatása, mint például több elektródpont, más átmérő vagy hosszúság, vagy esetleg száloptika, kapilláris beiktatása. Ezeken kívül pedig kihívást jelent még egyéb extra igények megoldása is. Ilyenek például az egérszívbe ültethető elektród, vagy a magzati őssejtből tenyésztett sejtek mikroszkópos tárgylemezen történő vizsgálatára alkalmas mátrixelektród, vagy az agyszeleten történő vizsgálatokra alkalmas, alacsonyabb árú fésűs elektród.

Állatkísérletek
Szeretjük az állatokat. Aranyos a kiskutya és hűséges társ tud lenni. És milyen finom a vasárnapi tyúkhúsleves, utána pedig a rántotthús krumplipürével, salátával. De gondolj bele, amikor egy családtag például epilepsziában szenved! Ahhoz, hogy pontosabb műtéteket lehessen végrehajtani, kutatásokra van szükség, hogyan működik az agy. Nem lehet egyből emberen tökéletes műtétet végezni, előtte gyarokolni kell, és ennek sajnos ára van. Annak, hogy a beteg családtag újra egészséges legyen. Szükség van tehát állatkísérletekre, egy sokkal magasabb cél elérése érdekében.